Vészvízelvezetés

A vészvízelvezetés mindig akkor kezd vizet elvezetni, amikor a tervezett normál csapadékintenzitást (r5,5) túllépik. A vészvízelvezetés folyási útját nem szabad az alapvezetékre csatlakoztatni, hanem külön folyási úton vezeti el a vizet egy olyan felületre, amely "károkozás nélkül szabadon elárasztható".

Míg a fővízelvezetést visszaduzzasztás ellen biztosított esőcsatorna ejtővezetékkel kellene az alapvezetékre csatlakoztatni, a vészvízelvezetés többnyire egy nagy teljesítményű attikavízelvezetés útján történik, szabadba történő kifolyással.

Mi a vészkifolyó?

A vészkifolyó a vészvízelvezetéshez használt kifolyó beépített duzzasztóelemmel (bukógáttal), így a szabadba történő elfolyás csak egy meghatározott vízszint elérése után következik be.

Ahol a homlokzatvédelem nem lényeges, kis tetőfelületekhez kisebb elvezető teljesítményű vízköpők is alkalmazhatók.

Mivel meg kell akadályozni, hogy a vészvízelvezetés minden normál esőzéskor egyidejűleg vizet vezessen el, a vészkifolyók duzzasztóelemmel (bukógáttal) rendelkeznek, így a vészvízelvezetés csak a tetőn meghatározott vízszinttől kezdődik.

Annak érdekében, hogy a duzzasztóelem ellenére a tetőterhelést a lehető legalacsonyabban tartsák, alkalmazhatók például innovatív vészkifolyók a búra alatti duzzasztóelemmel a nyomás alatti áramláshoz, amelyekkel a teljes teljesítmény már a tetőn lévő alacsony vízszintnél elérhető.

3 vészhelyzet

1. vészhelyzet

Egy évszázados eső lép fel, amelynél a fővízelvezetésnek további támogatásra van szüksége a párhuzamosan működő vészvízelvezetéstől.

2. vészhelyzet

Normál eső esetén a fővízelvezetés meghibásodik, így a vészvízelvezetésnek át kell vennie a fővízelvezetés teljes elvezető teljesítményét.

3. vészhelyzet

Egy évszázados eső lép fel, és egyidejűleg meghibásodik a fővízelvezetés, mert például az alapvezeték túlterhelt, így a vészvízelvezetésnek a fővízelvezetés elvezető teljesítményének akár kétszeresét is kezelnie kellene.

Biztonság

Az 1. és 2. vészhelyzetre való felkészültség érdekében tehát alapvetően ajánlott, hogy a vészvízelvezetés elvezető teljesítménye legalább akkora legyen, mint a fővízelvezetés elvezető teljesítménye.

A maximális biztonság érdekében, a 3. vészhelyzetben is, a vészvízelvezetést a fővízelvezetésnél kétszer nagyobb elvezető teljesítménnyel, illetve a teljes évszázados esőre kellene méretezni.

Szabadtükrű áramlású fővízelvezetésnél általában 40 mm-es bukógátmagasságot, nyomás alatti áramlásnál pedig 60 mm-es magasságot alkalmaznak a vészvízelvezetéshez.

Gyakran azonban előfordul, hogy a tető adottságai változtatható bukógátmagasságot tesznek szükségessé.

A bukógát magassága például könnyűszerkezetes tetőknél 40 mm alatt, zöldtetővel vagy retencióval ellátott tetőknél pedig 60 mm felett lehet.

Előnyök:

• Tárgyspecifikus bukógátmagasság
• Megrendeléshez igazodó gyártás az építkezésen történő méretre vágás nélkül
• 40 mm alatti bukógátmagasságok könnyűszerkezetes tetőkhöz
• 60 mm feletti bukógátmagasságok zöldtetőkhöz
• Fokozatmentesen tervezhető bukógátmagasságok az esővíz visszatartásához (retenció)

További információkat a LORO Aktuell 164 kiadványában talál.