Talaj

A LORO-X állócsövek például évtizedes használata során nincs tudomásunk olyan korróziós károkról, amelyek a talaj felett fektetett acél lefolyócsöveknél a hiányzó korrózióvédelemre lennének visszavezethetők.

A DIN 1986-4 szerint a tűzihorganyzott LORO-X acél lefolyócsövek a földbe történő fektetésre is engedélyezettek, feltéve, hogy ehhez az építési helyszínen, a terheléstől függően, a DIN 30672 szerinti korrózióvédelemmel látják el őket (zsírszalag vagy korrózióvédő szalag, pl. DENSO).

A DIN 1986-4 szerint a LORO-XCL rozsdamentes acél lefolyócsövek szintén engedélyezettek a földbe történő fektetésre. Ehhez a LORO-XCL rozsdamentes acél lefolyócsöveket az építési helyszínen, a terheléstől függően, a DIN 30672 szerinti korrózióvédelemmel kell ellátni.

A DIN 30672 szabvány a talajban és vízben fektetett csővezetékek korrózióvédelmére szolgáló szerves bevonatokkal foglalkozik.

"A két alkalmazott keverék alapvetően jól ellenáll a szokványos talajvíznek. A szennyeződések (sók, savak, lúgok, olajok és zsírok) befolyásolhatják az ellenállóságot – ezen anyagok koncentrációja a talajvízben rendszerint jóval azon tartomány (tényező > 1.000) alatt van, amelytől anyagainkra gyakorolt hatás várható.

Ez a vízben valószínűleg előforduló szennyeződésekkel szembeni kémiai ellenállóság alapján készült értékelés. Nem zárható ki, hogy a világ valamely pontján agresszívabb összetevőket tartalmazó talajvíz is létezik."