LORO-X Vízköpő

Általában a fő vízelvezetés az attikán keresztül történik az alapvezetékbe lefolyócsővel. A vészlefolyásnál szintén előnyben részesül a kimeneti ívvel ellátott lefolyócső kifelé. Esztétikai vagy költségokokból a vészlefolyást néha úgynevezett vízköpőként is kivitelezik, lefolyócső nélkül.

Mi az a vízköpő?

A vízköpő egy lefolyócső nélküli vízelvezetési rendszer, ahol a lefolyócső közvetlenül képviseli a kimenetet kifelé. A vízköpőket főként vészlefolyásként használják. Megkülönböztetünk nagyobb átfolyású vészlefolyókat és kis felületekhez való vésztúlfolyókat. A kimenet lehet kerek vagy téglalap alakú (pl. klinker homlokzatoknál).

Vízköpők használatakor a tetőről származó vizet "összegyűjtik" vízsugárként a tetőfelületről. Az alatta lévő területre gyakorolt hatásokat figyelembe kell venni a tervezés során. Lefolyócső nélkül a szél visszanyomhatja a hulló vízsugarat a homlokzatnak, ami idővel sötét elszíneződéseket okozhat ezen a területen.

Engedélyezettek a vízköpők lefolyócső nélkül?

A lefolyócső és alapvezetékcsatlakozás nélküli vízköpőket általában vészlefolyásként kell kezelni, biztonságosan elárasztható felületre történő kimenettel. A DIN 1986-100 5.3.1-ben egyértelmű szabályok vannak meghatározva az erkélyekről és tetőkről történő vízelvezetésre:

  • "A csapadékvizet nem szabad tervszerűen nyilvános közlekedési vagy gyalogos felületekre vezetni."
  • A csapadékvíznek "akadálytalanul és harmadik felek befolyásolása nélkül" el kell tudnia folyni vagy beszivárognia.

Ezenkívül a vízköpők használatakor a következő pontokat is be kell tartani:

  • A vízköpő bemenetét védeni kell a tárgyak behatolása ellen, hogy csökkentsük a hulló kövek veszélyét.
  • A vízköpő csövének ki kell állnia a homlokzatból csepegő éllel, és nem szabad a homlokzattal egy síkban végződnie, mivel a homlokzaton lefolyó víz sötét elszíneződést okozhat.
  • A vízköpő kimenetének keresztmetszete legalább egyenlő legyen a bemenet keresztmetszetével, hogy ne befolyásolja az átfolyást. Ezt a kerekből téglalap alakúra való átmenetnél is betartják.

Mi a Különbség a Vészlefolyó és a Vésztúlfolyó Között?

A vésztúlfolyók egyszerű kerek vagy téglalap alakú lyukak az attikában, amelyeket a vízelvezetési szint fölé helyeznek. Mivel a vésztúlfolyók átfolyási kapacitása általában nem elegendő, előnyben részesítik a nagy teljesítményű vészlefolyókat vízköpőként teljesítményigazolással.

A heves esőzések növekvő száma biztonságos vészlefolyást igényel kifelé. Ha építészeti okokból lefolyócső nem használható vagy nem kívánatos, a lefolyócső nélküli vízköpő-megoldásoknak is meg kell felelniük a szabvány minimális átfolyási értékeinek.

Milyen Magasságban Telepítik a Vésztúlfolyókat?

A vésztúlfolyókat az attikában olyan magasságban telepítik, amely megfelel a gát magasságának a vészlefolyóknál visszatartó elemmel. Példa: Ha a fő vízelvezetés gravitációs áramlásra van méretezve 35mm vízmagassággal a tetőn, és 5mm biztonsági tartalékot vesznek figyelembe, a vésztúlfolyó alsó éle az attikában 40mm magasságban van telepítve a lefolytatandó felület felett.

A minimális átfolyási értékek a vízköpőkre is vonatkoznak?

A LORO-X vészlefolyók túlszárnyalják a minimális átfolyási értékeket vízköpőként is!

A piacon kapható legtöbb attika összefolyó nem éri el a szabvány által előírt minimális 4,5 liter/másodperc átfolyást 35 mm túlfolyásnál DN 100-ban vízköpőként, csak speciális tesztelrendezéssel lefolyócsővel kombinálva. Ha azonban az összefolyót lefolyócső nélkül telepítik, a tesztelrendezéssel meghatározott átfolyási értékek már nem érhetők el.

A szabvány által előírt minimális átfolyási értékek eléréséhez vízköpőként is speciális lefolyószerkezetek szükségesek, amelyekkel növelik az átfolyási teljesítményt, például a szabadalmazott "kettős gyorsítás" (lásd az ábrát).

Két alkalmazási példával bemutatjuk a LORO-X vészlefolyók (DN 100) teljesítményét a hagyományos vésztúlfolyókhoz (DN 100) képest. Az épület követelményei mindkét esetben azonosak az objektív összehasonlíthatóság érdekében:

(1) Maximális megengedett vízmagasság a tetőn = 75 mm.
(2) Vészlefolyás visszatartása = 60 mm.
(3) Rendelkezésre álló túlfolyás vészlefolyáshoz = 75 - 60 = 15 mm.

Míg a LORO-X RAINSTAR vészlefolyó egyértelműen túlszárnyalja a minimális átfolyási értékeket vízköpőként is lefolyócső nélkül, a hagyományos vízköpő csak töredékét éri el ennek a teljesítménynek.

Vízköpőként vagy csőrendszerrel?

A magas teljesítmény miatt a kifelé irányuló vészlefolyáshoz gyakran modern vákuumos áramlási rendszereket használnak az attikán keresztül, LX adatlappal teljesítményigazolásként. A szükséges lefolyók és attika áttörések száma így jelentősen csökken.

Ahhoz, hogy elérjük a 32 liter/másodperc átfolyást 75 mm vízmagassággal a tetőn 60 mm gátmagassággal egy LORO-X ATTIKASTAR DN 100-nál hagyományos vízköpőcsövekkel DN 100, 106 x kerek vízköpőt kell telepíteni 60 mm telepítési magasságban.

15 mm túlfolyásnál ezek körülbelül 0,3 liter/másodpercet érnek el 75 mm vízmagasságnál a tetőn.

Követeljen teljesítményigazolást a vízköpőkhöz!

A lefolyócső nélküli vízköpők speciális telepítési helyzetet képviselnek az attika lefolyók számára, ahol alacsonyabb átfolyási teljesítmény léphet fel, mint amit a szabványos tesztelrendezéssel meghatároztak ehhez a lefolyóhoz. A lefolyócső gyorsító hatása az úgynevezett "túlterhelt gravitációs áramlásnál" és "vákuumos áramlásnál" nem áll rendelkezésre, ami alacsonyabb átfolyási teljesítményhez vezet.

Mivel a gyártói specifikációkban a lefolyókhoz általában - reklámokokból - a magasabb átfolyási teljesítményt adják meg zárt lefolyócsővel, a teljesítmény tiszta vízköpőként lefolyócső nélkül gyakran nem kellően bizonyított. A vezető gyártók ezért legalább 2 átfolyási teljesítményt adnak meg az attika vészlefolyókhoz: egyrészt az átfolyási teljesítményt zárt lefolyócsővel, másrészt az átfolyási teljesítményt szellőztetett vagy lefolyócső nélkül vízköpőként.

Attika lefolyók vízköpőként való használatakor ezért figyeljen a gyártói specifikációra lefolyócső nélkül, és hasonlítsa össze ezt az értéket a DIN 1986-100 minimális átfolyási értékeivel. Bízzon egyértelmű teljesítményigazolásokban, mint például a LORO LX adatlapjai.