A lefolyóban vagy a csőrendszerben lévő szellőzőnyílások megakadályozzák a vákuum továbbterjedését, és így befolyásolják az elvezetési teljesítményt.

Ügyfélkérdés: Léteznek-e olyan előírások, amelyek gyűjtődobozt tesznek szükségessé, illetve miben rejlenek az egyes csatlakozási módok előnyei és hátrányai?

Az ejtővezetékbe történő áramlásterelés módjának megválasztása tehát különösen az ejtővezeték szellőzésére van hatással. A megbízható szabad felszínű áramlás érdekében olyan terelőelemeket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik az ejtővezeték teljes szellőzését. A szellőzőnyílások méretének ekkor legalább a szellőztetendő ejtővezeték keresztmetszetének kell megfelelnie. A szabad felszínű áramláshoz alkalmasak például a szellőzőelemmel ellátott LORO-X elágazások, a szellőzőnyílásokkal rendelkező nyitott LORO-X gyűjtődobozok, vagy a kifolyó vízköpőként, ejtővezeték nélkül.

Ügyfélkérdés: Befolyásolja-e az ejtővezeték magassága a megadott névleges elvezetési mennyiséget? (Esetünkben > mint a szabványosan megadott 4,2 m ejtővezeték)

Ha jól értettem Önt, ez a LORO-X cső elvezetési teljesítménye (illetve a H sorozatú erkélylefolyókon való átfolyásé, amely a LORO-X csővel összehasonlítható) - helyes? De Önöknek vannak DN 70 lefolyóik is, amelyek 6 l/s-ot teljesítenek - ebben az esetben a cső ehhez nem lenne elegendő.

Egy vízelvezető rendszert mindig egészként, lefolyóból, csövekből és idomokból állóként kell tekinteni, hogy az elvezetési teljesítménnyel kapcsolatos kérdésekre válaszolni lehessen.

A csőrendszer terhelése: szabad felszín, vákuum, túlnyomás.

A csőrendszer kialakítható szabad felszínű áramlásként (szellőzőnyílásokkal, maximális elvezetés 1,8 l/s-ig) vagy potenciális nyomásos áramlásként (szellőzőnyílások nélkül, maximális elvezetés 1,8 l/s felett).

A tetőn a lefolyó felé csak szabad felszín van.

A lefolyóba történő elvezetés a szabad felszín határértékéig történik (a csőé, ha van, egyébként szabad felszínű marad).

Amikor a lefolyóba történő szabad felszínű elvezetés a csövet a beindulási elvezetésig terheli, a csőrendszerben vákuumhatás lép fel. 

A csőrendszer hossza már kisebb elvezetésnél is elősegíti a beindulást, és a vákuum nagyobb ereje révén növeli a maximális elvezetést.

A csőrendszerből származó vákuum közvetlenül a lefolyó beömlőnyílására adódik át, így a lefolyóba több szívódik be, mint ahogy az szabad felszín esetén történne.

A csövek méretezésére vonatkozó 1,8 l/s a vákuumhatás nélküli csövekre vonatkozik.

6 l/s esetén a csőrendszerből származó vákuum támogató hatással van, és növeli az elvezetést.